A londoni metró- (és busz- és vonat-) elképesztően nagy és komplex, elsőre ijesztő lehet. Metrótérképet mindenki látott már, de néztétek a metró/vonat/villamos térképet?
Ennek ellenére szerintem a csatlakozásokat egyszerűen le lehet olvasni a térképről és az is segít, hogy állomásokon túlnyomóan korrekt tájékoztatás van.
The Tube
Érdemes megfigyelni hogy minden megálló valamilyen zónába tartozik. A zónák koncentrikus körök próbálnak lenni: a központ az egyes zóna, kifelé pedig zöldebb és olcsóbb a világ.
Kétféle módszerrel érdemes szerintem közlekedni: Pay As You Go (PAYG, a.k.a. feltöltőkártya), és Travelcard (a.k.a. bérlet). Félreértés elkerülése végett fontos megtanulni hogy a kettő ugyanaz a kártya, csak a kártyára feltöltött jogosultság különbözik.
A bérletet az ember zónákra veszi: minden zónának és zónahalmaznak megvan a saját ára. PAYG esetén az árat befolyásolja megint csak a zóna, és az, hogy csúcsidő van-e vagy sem. Az árazásokat itt meg lehet találni, amik magyar viszonylathoz képest horribilisek. Közlekedni viszont muszáj; a belvárosba egyrészt dugódíj (congestion charge), másrész józan ész miatt nem járnék kocsival dolgozni.
Ha az ember megvette a heti/havi/éves bérletét (amit kicsit nehezít hogy hetinél hosszabb bérletekhez regisztrálni kell a központban a kártyáját az embernek), és kiválasztotta az érvényességi időt és a zónákat, akkor még mindig feltölthet PAYG egyenleget is.
Ez azért jó, mert ha zónahatáron kívülre kirándul az ember, le tudja vonni a kártyáról a nem fizetett zónák árát a gép. Egy példával: nekem 1-3 zone bérletem van, és lakáskereséshez ki kellett mennem Beckenham Junction-be, ami a 4. zónában van. A teljes 1-4 zónás ár helyett viszont csak 4. zónás ár lett a terhelés, így oda-vissza megúsztam 3 fonttal.
De Beckenham Junction nem is metró
Imádom az itteni közlekedést, pontosan ebből az okból: ez a kártya válogatás nélkül mindenre jó a városban, és ha bérletezik az ember, még kényelmesebb: metró, busz, vonat, villamos, bármi, ugyanúgy beenged mindenhova vele (azért taxira nem jó).
Annyit kell csupán megtanulni, hogy milyen esetekben kell csak befelé lehúzni a kártyát, és milyen esetekben kell kifelé is. Buszon és villamoson csak befelé kell. A többi helyen kifelé is -- még akkor is, ha nincs fizikai kapu a külvilág felé: a falon ott lesz a masina, és figyelni kell rá.
Az átszállások is teljesen kultúráltak: átszállóállomáson metróban nincs köztes kapu, PAYG esetén a kiinduló állomás és célállomás közötti optimális útvonalat nézi a rendszer, és az így kiszámolt zónaárat fogja ráterhelni a kártyára. Ez nem szimplán a 2 állomás zónája -- ha az északi 3. zónából a déli 3. zónába megyek, akkor a központon áthaladás miatt 1-3 zónás terhelés lesz a vége. Ezért szoktak az emberek olyat csinálni hogy overground vonalon kikerülik a központot, és úgy olcsóbb (és általában hosszabb) az utazás. Ilyen esetekre speciális lila színű leolvasók vannak az állomásokon, ami regisztrálja hogy hol váltottam útvonalat -- egyéb esetben a legrövidebb számítana, ami a központi.
Megérkezésnél a terhelés pedig valójában jóváírás, mert minden belépéskor az ún. befejezetlen utazás árat terheli fel, kilépéskor pedig a konrét utazásból kiszámolt különbözetet visszaadja. Ebből kifolyólag mehet mínuszba az egyenlegünk, csak mínuszos egyenleggel befelé már nem enged a kapu. Bérlettel nincsenek ilyen esetek, ott csak akkor fizet az ember ha bérletén kívül eső zónába megy.
Vagy mégsem? Bérletesek előnyben
Van két aranyos kivétel ez alól is.
Egyrészt akinek 3.-vagy-4.-vagy-5.-vagy-6. zónába (is) szóló bérlete van, az a teljes villamoshálózatot is használhatja (ami a térképet megnézve délen a 3. zónától kifelé van csak -- ezért a feltétel). Arra kell figyelni, hogy a villamos ugyan bérlettel használható, de ha 1-3 zónás bérlettel én villamossal elrobogok az 5. zónába, akkor ott egy nemvillamos megállóba belépés már pénzbe fog kerülni.
Másrészt ugyanilyen kedvezmény vonatkozik a buszokra is: a teljes buszhálózat használható zónáktól függetlenül, bármilyen bérlettel.
Ezeknek a kitételeknek az oka szerintem pontosan ott keresendő, hogy csak befelé kell rajtuk kártyát húzni: GPS rendszerrel kellene összekötni a jegyolvasókat hogy megállapítsák hol van az illető (vagy kapukat kellene kialakítani a villamoshoz), és az csak felesleges macera, és mind a busz, mind a villamos alsóbbrendű (a.k.a. munkábajáráshoz nem feltétlen optimális) közlekedési eszköznek számít Londonban. Szerintem. Hétköznap. Hétvégén teljesen más a helyzet.
Mi az overground?
Metróként kezelt felszíni vasút. A vonalakat belevették a központi metrós rendszerbe, ugyanúgy bemondják a metróban ha azzal van probléma, mint fordítva. Át lehet rá szállni metróból úgy, hogy nem találkozik az ember kapuval (vonatnál mindenképpen van metrókilépő és vonatbelépő kapu). A kocsikban a falakkal párhuzamos 1 soros ülések vannak. A jármű nagyobb, mint egy metrókocsi.
És a vonatok?
Ugyanúgy zónásak. Nagyon gyakran járnak és egyik-másik nagyon-nagyon simán megy, elég gyorsak és láthatólag fel vannak készítve a reggeli embertömegek fogadására: nagyon tágas belső tereik vannak -- viszont vannak "normális" üléseik is.
Tökéletes szín a reggelente és esténként ismétlődő dobozos hering színjátékhoz. Sokan közlekednek, na.
Arra azért készüljön fel mindenki, hogy itt 40-50 perces egyirányú út jónak számít. Vannak ismerőseim, akik 1.5-2 órákat utaznak egy irányban munkába. Igaz, ők olyan helyen is laknak ami kb. Budaörsnek felel meg nálunk.